Egy szóval jellemezném mai napomat: zűrös.

Najó, ez nem volt elég. Akkor 2 szóval: nagyon zűrös..:/

Először is majd' bealudtam a suliba. Ez eddig oké, általános dolog, majdnem minden órán alszok.. Második óra utáni szünetben már az igazgatóiban találtam magam. Kicsit ideges voltam, igazgatóhelyettes papolt nekem 10 percet a péntekiről. Mert pénteken pasim egy haverunk meg én tökjól elvoltunk, szinte már játszóteret csináltunk a menza folyosójából. És jókedvünk úgy néz ki nem tetszett a kedves és aranyos konyhásnéniknek. Az egyik odajött és majdnem pofonvágott hogy mit merünk mi ott csinálni. Aztán szóltak az igazgatóhelyettesnek h nade hát azért mégis h merészelünk mi ottlenni és jólérezni magunkat..-.- Nem csak ez volt a gondjuk drága konyhásnéniknek.

Azzal jöttek elő hogy barátom meg én mindenféle pózban szoktunk ott ácsorogni. Jah, egyszer beleültem az ölébe, egyszer nekitámaszkodtam állásban ő meg leguggolt a földre aztán én meg elé. Na mindezt ruhában..:D Igen, szerintem is, kész káma-szutra..de most komolyan, nem?

Jah, és tudtátok, hogy az iskola egy templom?:D Mert ott úgy kell öltözködni meg viselkedni. Még jó, hogy azért jöttem ebbe a suliba mer mondjuk nem vagyok vallásos..xD Igazgatóhelyettes úgy néz ki, az :). Naahh segáz.

Szóval. Nem is az volt a cink, hogy én mit kapok..nem érdekelt. Tényleg. Csakhogy nekem be kellett köpnöm barátomat. Meg haverját. És én akkor azt hittem hogy azt mondom, hogy bocs nem köpöm be őket..csak azt én szívtam volna meg és ha akarja úgyis kideríti, hogy kivel voltam lent.

Nem tudom mi bajuk lesz a konyhásnéniknek is ha ott vagyok vele ahol ők kb. 15 percenként egyszer végigmennek. Azon a folyosón. A vicces az volt hogy azt mondta az ig.helyettes., hogy megmutatták mien pózokba szoktunk lenni barátommal. Akkor és ott elképzeltem szegény drágát, mit kellett látnia.:D

Ezek is biztos amolyan pletykás vénasszonyok háromszor kiszínezték az egészet, végül úgy kaphatta meg az igazgatóhelyettes, hogy pornófilmet forgattunk-.-"xD Újra csak belegondolok mit kellett végignéznie, hogy bemutatták neki attrakciónkat barátommal xP.

Hát ez oké, a nap első fele. Most, így estefelé pedig elhatároztam, hogy gitározni fogok. Mert imádok<3^^, Elkezdtem játszani, kb fél órát játszottam, akkor jutott eszembe hogy nekem még kimaradt az esti sétám, márpedig az kell ha el akarok aludni este egyébként nem tudok főleg, hogy délután beszunyáltam. Am 2 gitárom van. Az egyik egy 20 éves csodabogár, szegénykém ritka csúnyán szól néha, de pengetgetni jó rajta. A másik az a gitár amit a barátomtól kaptam, kölcsönbe mert ő kapott egy elektromost. És ameddig együtt vagyunk vagy nincs szüksége az akusztikusra addig az itt raboskodhat nálam.:)

Szóval elhatároztam, hogy megyek sétálni. A régi gitár az ágyon volt, gitárállvány nincs. Fogtam a másik gitár és feltettem az ágyra.

Nagy hiba volt.

Ahogy odatettem, hallottam egy nagy koppanást. Ordítottam egy kisebbet olyan hangon mintha most vágnának fel. Gyorsan kezeim közé kaptam, és végigvizslattam: lett e valami baja. Egyébként úgy vigyázok rá mint a két szememre, még jobban is, sokszor úgy érzem többet ér mint az életem. Bár ilyet nem kellene mondanom:/ Mindegy. Pasim a lelekmre kötötte, hogy nagyon vigyázzak rá.

Igen. Lett baja. Azt hittem összerogyok, vagy legalábbis megőrülök és duplaszaltóval vágom ki magam az ablakomon. Mert: ami húrokat tartja a fejen, amikre rá vannak csavarva 2 eltört, 1 pedig megrepedt. Lehet, hogy nem nagy vész. De akkor is. Jézusom.. Bepánikoltam. Most mihez kezdjek? Mit csináljak vele? Elmondjam a pasimanak? Meg lehet csinálni? És csak úgy elkezdtem bőgni. Nem tudtam lenyugodni. Már szinte téptem a hajamat. Gyorsan felhívtam legjobb barátnőm, ő mit szól ehhez, na nem mintha nagy gitárszakértő lenne (na nem mintha nagy gitrászakértő lennék..), csak szükségem volt rá, hogy tanácsot adjon. Hogy megnyugtasson. Elmondta, hogy semmit nem érek vele ha pánikolok, nyugodjak le, nagy levegő gondoljam át. DE kérlek jóisten, MI a fészkes fennéét fog hozzá szóllnnii holnap? Atyajóég. Pedig világosan megmondta, hogy vigyázzak rá. Olyan vagyok mint az elefánt, nem, nem is elefánt, inkább egy dinoszaurusz a porcelánboltban. Nemsok nőiesség van bennem, mindenem tönkremegy, elég hamar. Innentől kezdve ha valaki kölcsön akar nekem adni valamit elmondom neki, hogy "oké, de törődj bele, hogy épen nem látod viszont!".. -.-"

Szóval. Holnap elmondom neki. Ha törik, ha szakad. Ha szakít, ha pofon vág, nemérdekel. Még a pofon lenne a legenyhébb büntetés. De hogy csalódni fog bennem, az biztos.

Tesómat felhívtam az üggyel kapcs.-ba azt mondta nyugodjak le, el lehet vinni hangszerboltba, eladó megcsinálja. Egy olyan kis bizbasz kb 5-600 Ft,annyiért be is szereli őket, 2000-ből megúszom. Nem érdekel, mégha 10 ezer is lenne. Csak ne haragudjon rám. Mert belehalok:/Azt is mondta, hogy kérdezzem meg apum mit lehet vele kezdeni, nem, nem gitárösszeszétmegegyéb szerelő, de élete 1/5-ét a picében tölti és barkácsol. Hát megkérdeztem tőle. A törésre azt mondta, hogy már régi mert meg van sárgulva, de eddig én még nem vettem észre őket.. Minden egyes alkalommal amikorcsak egy picit is a székbe csapódott a gitár ahogy ott ült faterom és nézte mit lehet vele kezdeni, én idegbeteg módjára kaptam a gitár után. Úgy nézett rám mint aki dilis. Lehet valóban így van.:/

De ő élvezte ezt a dolgot. Élvezte a helyzetet. Csak azért is, ráütött a tenyerével a gitárra, hagy lássam, semmi baja nem lesz. Persze úgy figyeltem azt a gitárt, mintha a szivemet akarta volna hozzáb*szni a székhez, és ilyedten rezzentem össze minden ilyen veszélyes helyzetben. Látva ezt lenéző arccal odaszólt hozzám, hogy: "Normális vagy? Menj el orvoshoz." Szemét. Lehet h neki nem sokat számít az a gitár de nekem egy "küldetés", h épen tartsam. Úgy néz ki ez őt nem érdekli. Sosem érdekli semmi. Pesszmista.

Na szóval most elég szar helyzetbe vagyok. Nemtudom h fog reagálni holnap erre. Remélem azért nem nyír ki. Próbáltam ma mosolyogni, meg jókedvű lenni de miután kislattyogtam az igazgatóiból elkapott a sírás. Szánalmas lehettem, egyik baránőm vállára dőltem és úgy jött ki belőlem a bőgés. Aztán meglátott barátom, épp arra sétált, sztem a termünkbe jött volna és elkapott, kérdezgette mivan meg ilyesmi. Mondtam,hogy beköptem őket de nem akartam meg minden kiborultam. Nem akarom hogy hisztis picsának nézzen!! Remélem nem vagyok az. Nem szeretem ha sírni látnak, és azt már megtanultam, hogy az önsajnálat szánalmas.... Ezek után mosolyogjak. Hát az nagy ember lehet akinek még van ereje mondjuk egy ilyen után mosolyogni. Próbálkoztam.Holnap mosolyogni fogok. Vagy..nem(?). Meglátjuk. :)

Mai bejegyzésem is elég hosszúra sikeredett :) És rohadt éhes vagyok de már nem megyek le kajálni. Csak nem halok éhen az éjjel xP Most pedig búcsúzom tőletek. Holnap beszámolok róla, mi volt a reakció. Lehet csak elefántot vagy éppen egy gigantikus dinót csinálok a bolhából. Kiderül :)

Nah puszi for evribádi.